Elárulom, hogy életem eddigi közel negyven évében többször is nekikezdtem már annak, hogy megtanuljak kötni, ám eddig sohasem sikerült valódi remekművet összehoznom. Próbálkozásaim ugyanis mindig zátonyra futottak olyannyira, hogy babáim számára sem sikerült sálat vagy sapkát sem kötnöm. Ezek tudatában tehát biztos voltam abban, hogy én sohasem leszek képes olyan dolgot megcsinálni kötőtű és kötőfonal segítségével, amely használható is. A kötés számomra csupán játék és egy jó időtöltés volt mindenféle cél nélkül. Télen persze évről évre eszembe jut, hogy ismét elő kellene venni a kötőtűt és vásárolni kellene egy vagány színű kötőfonalat, amelyből elkészíthetném egyedi sálamat. A dologról azonban általában lemondok és veszek inkább az iroda felé menet egy újabb sálat, amikor elkezd fázni a nyakam. Idén télen a bevásárlóközpont önkiszolgáló kasszájánál megfogadtam, hogy utána járok kicsit a divatos hobbinak és megtanulok kötőtű nélkül kötni egyedi színű sálakat családom és barátaim csodálkozására.